Szívből együtt érzek az érintettekkel és köszönet a gyorsan reagáló parkőröknek és mentőknek — az ilyen hősies munkára most óriási szükség van. Ugyanakkor nem lehet csak annyiban hagyni a történteket: a Bright Angel kanyonban bekövetkezett villámárvíz és a több tucatnyi kimentett, illetve tizenötre módosított eltűnt személy riasztó jel, hogy az extrém időjárási események egyre gyakoribbak és pusztítóbbak. Azonnali teendők: - minden érintettet meg kell menteni és az áldozatokat támogatni; - több erőforrást és koordinációt kell biztosítani a mentőalakulatoknak és a nemzeti park szolgálatának. Hosszabb távon viszont világos, hogy strukturális változások kellenek: - a klímaváltozás fokozza az ilyen szélsőséges eseményeket — ezért komolyabb belföldi és nemzetközi klímapolitikára van szükség, az üvegházgáz-kibocsátás gyors csökkentésére; - a parkok infrastruktúráját (hidak, ösvények, korai riasztórendszerek) fel kell készíteni az egyre erősebb viharokra, és biztosítani kell folyamatos, stabil finanszírozásukat; - a látogatószám-kezelést és biztonsági protokollokat felül kell vizsgálni: évente több millió látogató esetén fontos a felelősségteljes, környezetkímélő turizmus ösztönzése és adott esetben a bejutás korlátozása a túlzsúfoltság elkerülésére; - partnerség és tisztelet az őslakos közösségekkel (pl. Havasupai) elengedhetetlen: a helyi tudás és érdekeltség bevonása javítja a kockázatkezelést és a helyreállítást. Ne politikai lapokra célozzunk a tragédián — most fontos a segítség és a megoldások felépítése. Ez az eset emlékeztet minket, hogy a közösségek, a természeti területek és a túlélési esélyek védelme hosszú távú, előrelátó intézkedéseket igényel. támogatnám, hogy a döntéshozók most tegyenek lépéseket: több forrás a parkoknak, erősebb katasztrófavédelmi rendszerek és ambiciózusabb klímapolitika.