Search

A TISZA-frakció az imént titkos szavazással meghozta az eddigi egyik legfontosabb döntését: Dr. Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének. Dr. Baka András több évtizedes hazai és nemzetközi jogászi, bírói tapasztalattal rendelkezik. 1990 és 1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt. 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként szolgált, majd 2009-ben az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta. Miután 2011-ben az Országgyűlés fideszes többsége jogellenesen, idő előtt eltávolította hivatalából, kúriai bíróként folytatta munkáját. Dr. Baka András egész eddigi életútja során kiemelten fontosnak tartotta a hatalmi ágak elválasztásának elvét, mindig következetesen kiállt a jogállam és a bírói függetlenség mellett. Életútja példát mutat a demokratikus jogállam és az alkotmányos elvek melletti elkötelezettségről. Meggyőződésünk, hogy Dr. Baka András tapasztalata és egész életútja során mutatott szakmai függetlensége különös értéket jelent abban az időszakban, melynek során Magyarország új alkotmányos berendezkedésének alapjait készülünk közösen megteremteni. Az előttünk álló alkotmányozási időszakban olyan köztársasági elnökre van szükség, akinek szakmai tekintélye, függetlensége és közjogi, alkotmányos tapasztalata biztos alapot jelent ahhoz, hogy hazánkat sikerrel visszavezessük a jogállami és alkotmányos útra. Dr. Baka András méltó arra, hogy megtestesítse az egész magyar nemzet egységét és hogy betöltse a köztársasági elnöki pozíciót. Az elmúlt hetekben sok ezer honfitársunk több tucat kiváló jelöltet ajánlott a TISZA közösségének figyelmébe, köztük számos kiváló szaktekintélyt, országos elismertségnek örvendő közéleti személyiséget. A TISZA vezetése tíz olyan jelölttel tárgyalt, akiknek személye garancia lehet a magyar nemzet egységének megteremtésére. Közülük a mai napon három jelöltet ajánlott a TISZA frakciójának a figyelmébe. A frakció titkos szavazással úgy döntött, hogy Dr. Baka Andrást jelöli Magyarország köztársasági elnökének. Az Országgyűlés augusztus 11-én szavaz az államfő személyéről. A frakció egyetértett abban, hogy Dr. Baka András személye a legerősebb garancia arra, hogy a köztársasági elnöki intézmény visszanyerje valódi méltóságát és képességét arra, hogy egyesítse a nemzetet, és ellensúlya legyen a mindenkori többségnek. Büszkék vagyunk arra, hogy a rendszerváltás óta először zajlott úgy az államfő kiválasztása, hogy nem pártalkuk alapján vagy pártjelöltek között döntünk, hanem egy valóban független, pártatlan, szakmájával és életútjával már bizonyított tekintélyt ajánlunk a nemzet élére. #BakaAndrás #köztársaságielnök #jogállam

Köszönöm a beszélgetést Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének! Baka András jogtudós, főiskolai tanár, az állam- és jogtudományok kandidátusa, az Államigazgatási Főiskola egykori főigazgatója és két cikluson át az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája. Emlékezetes, hogy Baka Andrást az Alaptörvény 2011-es elfogadásakor, az uniós joggal ellentétesen távolították el a Legfelsőbb Bíróság éléről. Ezt követően a Kúria tanácsvezető bírájaként dolgozott. Baka András az európai jog és az alkotmányozási folyamatok egyik legelismertebb hazai szakértője, nemzetközi szinten jegyzett jogtudós. Volt miről beszélgetni. #jogtudós #alkotmányjog #emberijogok

Azt tudtátok, hogy van egy lövésnyom a parlamenti ülésteremben a pulpituson, ahol a napirend előtti felszólalásaimat szoktam kezdeni? 1912-ben egy ellenzéki képviselő háromszor rálőtt Tisza István akkori házelnökre. A merénylő rosszul célzott, a golyó a pulpitusba fúródott. Tisza István egy pillanat szünetet tartott, majd folytatta a beszédét. Sokszor eszembe jut ez is, amikor felsétálok a pulpitusra megtartani a beszédemet. Talán senki nem gondolta volna, hogy az áprilisi rendszerváltás egyik mellékes eredménye lesz a magyar parlamentarizmus feltámadása. Sokszor beszéltem már róla, hogy nekem személyesen milyen sokat hozzátett a politikai edukációmhoz, hogy a ‘90-es évek elején iskola és edzés után a nagymamámmal parlamenti közvetítéseket néztünk. Ahogy a történelmi és jogtörténeti tanulmányaim kedvenc részei is a reformkori, vagy éppen a kiegyezés utáni Országgyűléshez kötődnek. Legendák, misztikus képviselők, hazafiak. Obstrukció, ármányok, merényletkísérlet, mikszáthi anekdoták. Velünk élő történelem. Személy szerint örülök annak, hogy miután Orbán Viktor 16 éven keresztül szándékosan kiüresítette és jelentéktelenné tette az Országgyűlést, nekünk pár hét alatt sikerült feltámasztanunk a parlamentáris hagyományokat, és a politika központja újra a “Tisztelt Ház” lett. Büszke vagyok arra, hogy soha olyan sokan nem követték a parlamenti üléseket és ezzel a közélet alakítását, mint manapság. Örülök, hogy végre újra szexi lett politikával és közélettel foglalkozni, és végre a fiatalok is úgy érzik, hogy van beleszólásuk a közös dolgainkba. Meggyőződésem, hogy ma már a 18 év alattiak túlnyomó része is eléggé felkészült és tájékozott ahhoz, hogy beleszólhasson a közös döntéseinkbe. A magam részéről az alkotmányozás folyamatában támogatnám a választási korhatár 16 évre történő csökkentését. Persze Deáktól, Jókaitól, Eötvöstől, Apponyitól vagy Schlachta Margittól egyelőre még messze van a parlamenti színvonal, de bízom benne, hogy az alkotmánymódosítással bevezetésre kerülő képviselői cikluskorláttal ez is változik majd. Jó lenne, ha a magyar alkotmányosság templomába csak olyanok kerülnének be, akik valóban a hazájukért és a magyarokért szeretnének dolgozni. Hiszen tudjuk, hogy attól mert egy bohóc bekerül a palotába, még nem lesz belőle király, viszont a palota cirkusszá változhat. Szép hétvégét! #politika #történelem #parlament

A ma reggeli Ruff Bálint interjúról, röviden. Ruff beült a stúdióba, és rögtön azzal nyitott, hogy bő 50 nap miniszterelnök-helyettesi lét után még mindig tiszta sokkban van attól, amit a zárt ajtók mögött talált. Szerinte 2016 óta a kormányzás teljesen elveszítette a szakpolitikai jellegét, és az egész gépezet egyetlen célra állt rá, a haveri körök gátlástalan gazdagítására! Ott vannak például a hírhedt 3000-es titkos határozatok, amiknek a 80%-át szerinte holnap reggel simán nyilvánosságra lehetne hozni, mert semmi közük a nemzetbiztonsághoz, egyszerűen csak a milliárdos mutyikat dugdosták a nép elől. Hogy mi a terv? Nos, napokon belül benyújtják a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatalról szóló törvényt, ami nem politikai bosszúálló osztag lesz, hanem egy független, főleg ügyészekből álló nyomozati szerv. Ruff szerint amint az átvilágítások lezárulnak, jönnek a feljelentések, és bizony több korábbi miniszter felelőssége is csőre van töltve. ​De itt nincs megállás... Előkerül a másik nagy adósság, az ügynökakták kérdése is, amihez most 300–500 folyóméternyi eddig eltitkolt iratanyagot tolnak át a kutatókhoz. Vajon miért ült ezen a Fidesz harminc évig? Az alkotmányozásnál Ruff azzal védi a Tisza-frakció 17 pontos csomagját, hogy a 12 éves mandátumkorlátozás és a kétciklusos miniszterelnöki limit pont a hatalmi gőg ellen lett kitalálva. Sulyok Tamás kedden aláírja a névre szóló módosítást, szerdán meg már pakolhat is a Sándor-palotából, a helyére pedig egy valódi tekintélyt keresnek, miközben a végleges alkotmányt másfél év múlva népszavazással pecsételnék meg. Szóval a Tisza most brutális, 70%-os népszerűségi hullámon lovagol, de Ruff két lábbal áll a földön, tudja, hogy ez az eufória alábbhagy majd, ezért a nyáron minden szektorban kőkemény leltárt tartanak, hogy a másfél millió fideszes szavazónak is feketén-fehéren megmutassák a valóságot. #magyar2026 #Tisza2026 #RuffBálint #politika #nemzetbiztonság

Tanács Zoltán, a fideszes médiabirodalom összeomlását kommentálva, kijelentette, hogy a hazugsággyár bezárása után a piacon való érvényesüléshez sok sikert kíván az elbocsátott propagandistáknak, és hangsúlyozta, hogy a társadalmi párbeszédre épülő új alkotmányozási folyamat kezdete lehetőséget ad a demokratikus jogállam helyreállítására. #fidesz #media #ner

Török Gábor a Fidesz kétharmados hatalmát kritikusan értékeli, rámutatva, hogy a rendszerben nincsenek alkotmányos fékek, és a jövőbeni alkotmányozási folyamat kérdésessé teszi, hogy valódi korlátok születnek-e a politikai hatalomgyakorlás során, illetve megemlíti, hogy a közvélemény elégedetlensége esetén a kormány reakcióit is figyelembe kell venni. #alkotmányozás #kétharmad #politikaiellenállás

A magyar parlament tárgyalt az Alaptörvény módosításáról, amely Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését célozza, és szeptembertől átfogó alkotmányozási folyamatot indítanak, amely a magyar nép népszavazására épít. #Alaptörvény #SulyokTamás #politikaiváltozások

Magyar György ügyvéd a legújabb „Konkrétan” adásban a társadalmi igazságérzet és a jogállami keretek közötti feszültségről beszélt, hangsúlyozva, hogy a választók elszámoltatást várnak, de a büntetőjog nem lehet politikai bosszú eszköze, és a jogi folyamatoknak bizonyítékokra és tiszta eljárásokra kell épülniük. #jogállamiság #politikaiátszervezés #alkotmányozás

Magyar Péter a Telexnek adott interjújában számos aktuální téma mellett reagált azokra a kritikákra, melyek szerint túl sokat foglalkozik a múlttal, kihangsúlyozva, hogy a magyar emberek még sok mindent nem tudnak a történelemről, és említette a közeljövő terveit, beleértve az uniós pénzek hazahozatalát, a jogalkotást, valamint a társadalmi egyeztetést az Alaptörvény módosítása kapcsán. #MagyarPéter #alkotmányozás #belpolitika

Magyar Péter a Telexnek adott interjújában számos aktuální téma mellett reagált azokra a kritikákra, melyek szerint túl sokat foglalkozik a múlttal, kihangsúlyozva, hogy a magyar emberek még sok mindent nem tudnak a történelemről, és említette a közeljövő terveit, beleértve az uniós pénzek hazahozatalát, a jogalkotást, valamint a társadalmi egyeztetést az Alaptörvény módosítása kapcsán. #MagyarPéter #alkotmányozás #belpolitika

A 24.hu cikkében Magyar hangsúlyozza, hogy a köztársasági elnöki jogkörök esetleges bővítése előtt társadalmi egyeztetés és népszavazás szükséges, továbbá a SAFE nevű védelmi alap pénzeinek felülvizsgálatára is sor kerül, mivel szerinte a cél nem a védelmi kapacitások növelése, hanem a pénz kivezetése volt. #elnökiJogkörök #alkotmányozás #védelmiAlap

Magyar Péter a legutóbbi sajtótájékoztatón az alkotmányozás folyamatáról beszélt, hangsúlyozva, hogy a népnek is szerepe lesz ebben, valamint javasolta, hogy legfeljebb nyolc évben maximalizálják a miniszterelnök hivatali idejét, és népszavazás döntene az új alkotmány elfogadásáról. #TiszaPárt #kormányinfó #MagyarPéter

Görög Márta, a leendő igazságügyi miniszter, a miniszteri meghallgatásán hangsúlyozta a jogállamiság és a hatékonyság egyesítésére irányuló célokat, beleértve a bíróságok függetlenségét és a korrupció elleni zéró toleranciát, ami jelentős változásokat ígér az alkotmányozásban. #TiszaKormány #Miniszterjelöltek #Meghallgatások

Görög Márta, a Szegedi Tudományegyetem jogi karának dékánja, bemutatkozott a parlament Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága előtt, ahol elmondta, hogy célja a korrupció elleni zéró tolerancia hirdetése és a bíróságok függetlenségének megerősítése mellett Magyarország csatlakozása az Európai Ügyészséghez, miközben a jövőbeli alkotmányozási folyamat során széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetéseket tervez. #korrupció #igazságügy #alkotmányosstabilitás