Search

❗ Akkor megint ideje kinyitnom a pofámat. NAGYON nem tetszik a magyar kormány jelenlegi Ukrajna-politikája, és még kevésbé az, ahogyan erről kommunikál. És ezt Tisza-szavazóként mondom. Nem tud ez a kormány annyira jó gazdaságpolitikát, korrupcióellenes politikát vagy bármi mást csinálni, hogy cserébe szó nélkül elnézzem azt, amit most Ukrajnával művel. Mert jelenleg kurvára úgy néz ki, hogy bizonyos kérdésekben közel sem szakítottunk eléggé azzal a politikával, amelyből áprilisra elegem lett. A júniusi magyar–ukrán kisebbségjogi megállapodás után Magyarország ugyan engedte az első, majd a hatodik uniós csatlakozási klaszter megnyitását, szeptemberben viszont egyedüli tagállamként blokkolta a 2–5. klasztert. A kormány ezt azzal indokolja, hogy Ukrajna még nem hajtotta végre a kárpátaljai magyarok jogairól vállalt intézkedéseket. Csakhogy a vállalások jelentős részének határideje csak 2026 végén, illetve 2027-ben jár le. Hozzáteszem: vannak teljesen valós magyar kifogások is az előkészítés alatt álló ukrán jogszabály szövegével kapcsolatban. Éppen ezért kellene erről kurvára világosan, pontról pontra kommunikálni. Mi nem teljesült? Mi elfogadhatatlan? Mit várunk Kijevtől? Mi teljesülése esetén oldjuk fel a blokkolást? Mert a ködösítés nem külpolitika. Magyarország meghívást kapott a Kárpáti Nyolcak regionális együttműködésébe, de nem csatlakozott, és a közös nyilatkozatot sem írta alá. A magyar ügyvivő ott ült a kijevi találkozón, Magyar Péter pedig közölte, hogy „jó okkal” maradtunk ki. Remek. Akkor talán ideje lenne azt is elmondani, mi a fasz az a jó ok. Mert ezt a Külügyminisztérium még a sajtónak sem volt hajlandó világosan megmondani. Ehelyett sikerült nyilvános üzengetésbe keveredni az ukrán külügyminiszterrel. Egy olyan regionális együttműködés kapcsán, amelynek témái között biztonság, energia, logisztika, beruházások és határokon átnyúló gazdasági együttműködés szerepelnek. A Mol és az ukrán Naftohaz közben memorandumot kötött magyarországi, az ukrán határhoz közeli kőolajtermék-tárolási kapacitások létrehozásáról, mire Magyar Péter gyakorlatilag azonnal kijelentette, hogy „amíg Tisza-kormány van”, ilyen tározó nem épül Magyarországon. A kormány szerint a Mol ehhez nem kérte a hozzájárulását. Rendben. De akkor szeretném tudni, hogy pontosan mit is utasítunk el ilyen kategorikusan. Mi volt a projekt? Mekkora kapacitásról beszélünk? Ki finanszírozta volna? Ki üzemeltette volna? Milyen magyar gazdasági, energetikai vagy biztonsági előnyei és kockázatai lettek volna? Miért kell egy üzleti memorandumot politikailag agyonlőni még azelőtt, hogy a magyar társadalom egyáltalán megtudhatná, miről szól? Júliusban Magyar Péter és Zelenszkij még arról beszéltek, hogy hamarosan hosszabban találkoznak Budapesten vagy Kijevben, majd közösen Kárpátaljára is ellátogatnak. Szeptember 22-ig ebből a kétoldalú csúcstalálkozóból nem lett semmi. Közben sikerült megint eljutni oda, hogy az ukrán külügyminiszter „szükségtelenül konfrontatívnak” nevezi Budapest kommunikációját, a magyar miniszterelnök pedig közösségi médiában üzenget neki. A Tisza azt ígérte, hogy Magyarország visszatér a kiszámítható, szövetségesi, európai külpolitikához. Ahhoz a külpolitikához, ahol a magyar érdekérvényesítés nem egyenlő az elszigetelődéssel, az állandó vétófenyegetéssel és azzal, hogy minden második konfliktusból kommunikációs háborút csinálunk. Orbán Anita maga mondta májusban, hogy „a vétó nem lesz többet kampányeszköz”, és hogy véget kell vetni annak, hogy Magyarország a saját szövetségeseivel harcol. Ehhez képest most blokkolunk, kimaradunk, kategorikusan elutasítunk, majd amikor valaki megkérdezi, hogy mégis miért, azt a választ kapja, hogy „jó okkal”. Nekem ez kurvára kevés. És első lépésként valami egészen egyszerűt akarok látni. A magyar kormány képviseletét ezen a fotón. Ott, a szövetségeseink között. Ebben számomra nincs alku. És szerintem nagyon sok magyar számára sincs. #Magyarország #Ukrajna #Külpolitika

A cikk a hőhullámok gazdasági hatásait tárgyalja, hangsúlyozva, hogy az extrém hőség nemcsak Magyarország, hanem egész Európa gazdasági teljesítményét csökkenti, különösen a mezőgazdaságban és az energiatermelésben, ahol a vízhiány és a hőmérséklet-emelkedés komoly problémákat okoznak. #klímaváltozás #hőség #gazdaságpolitika

Az OECD legfrissebb jelentése szerint Magyarországnak sürgősen növelnie kell költségvetési mozgásterét és támogatnia a hosszú távú növekedést, mivel a népesség elöregedése és az éghajlatváltozás miatt egyre halmozódó feszültségekkel kell szembenéznie, miközben a klímaváltozás már eddig is jelentős gazdasági veszteségeket okozott. #OECD #gazdaságpolitika #klímaváltozás

Az OECD javasolja Magyarországnak a költségvetési kiigazítást és egy progresszív adórendszer bevezetését, mivel a magas költségvetési hiány csökkentése és a gazdaság fenntartható növekedésének biztosítása érdekében sürgős lépések szükségesek. #OECD #költségvetési hiány #gazdaságpolitika

Orbán Viktor tusványosi beszédében kijelentette, hogy az emberek csupán az elmúlt négy évre mondtak nemet, míg a Fidesz kormányzásának korábbi 16 évét eredményesnek tartja, továbbá hangsúlyozta, hogy a jobboldal a gazdaságpolitikai kihívásokra és az energiaválság elhárítására kell fókuszáljon, miközben meg kell védenie a közösséget és kialakítani az ellenállást az irányítás alatt. #OrbánViktor #Tusványos #Fidesz

A magyar munkaerőpiac látszólag stabil, de valójában a munkanélküliek számának növekedése és a foglalkoztatottak csökkenése, valamint a külföldi munkaerő alkalmazásának terjedése arra utal, hogy strukturális problémák bontakoznak ki, amelyek Magyar Péter kormánya számára komoly gazdaságpolitikai kihívásokat jelenthetnek a jövőben. #munkaerőpiac #munkanélküliség #gazdaság

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, arra figyelmeztet, hogy nem ideális, ha egyéni vállalkozók ugyanannyit, évi ötezer forintot fizetnek a kamarának, mint a Mol, és sürgeti a kötelező kamarai hozzájárulás átalakítását a gazdasági fejlődés érdekében. #gazdaságpolitika #MKIK #NagyElek

A cikk arra figyelmeztet, hogy a magyar ipar vendégmunkásokkal való megmentése nem biztos, hogy a legjobb megoldás, mivel a problémák mögött inkább a munkaerő megtartásának nehézségei és a gyengülő munkaerő-kereslet állnak, miközben a helyzet kezeléséhez valódi beavatkozásokra lenne szükség. #vendégmunkások #munkaerőhiány #gazdaságpolitika

Kapitány István, a gazdasági és energetikai miniszter, bejelentette, hogy Magyarország kőolajkészlete már 87 napra elegendő, ami jelentős növekedést jelent a korábbi 44 napos készlethez képest, és ez a szint elengedhetetlen az ország energiabiztonságának megőrzése érdekében. #energiabiztonság #kőolajkészletek #gazdaságpolitika

A cikk szerint Magyar Péter Tisztítótűz elnevezésű programjával az Orbán-rezsim maradványait igyekszik eltüntetni, azonban a módszer kritikai megjegyzéseket váltott ki, miközben a külföldi sajtó az új magyar kormány demokrációvédelmi erőfeszítéseit és gazdaságpolitikai lépéseit elemzi. #Tisztítótűz #jogállamiság #Orbán-rezsim

Kármán András pénzügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország elkötelezett az euró bevezetése mellett, és 2030-ig teljesíteni fogja a maastrichti kritériumokat, miközben a jövő héten találkozik Kirjákosz Pjerakákisszal, az Eurogroup elnökével. #Euró #MaastrichtiKritériumok #Gazdaságpolitika

A Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján elhangzott, hogy az Orbán-kormány költségvetési forrásainak jelentős része önmaga presztízsprojektjeire – például sportra és kultúrára – ment el, míg a gazdaság stagnálásával és a romló állami szolgáltatásokkal kell szembenézniük, aminek következményeként átfogó reformokra lenne szükség. #Orbánkormány #magyarország #gazdaságpolitika

A cikk a Fidesz populista politikáját elemzi, különös figyelmet fordítva Bárány László Master Good ügyvezető kijelentéseire a vendégmunkások szükségességéről a magyar gazdaságban, miközben kritizálja a kormányt a problémák elhallgatása és a döntések halogatása miatt. #gazdaságpolitika #vendégmunkások #TiszaPárt

A cikk a Fidesz populista politikáját elemzi, különös figyelmet fordítva Bárány László Master Good ügyvezető kijelentéseire a vendégmunkások szükségességéről a magyar gazdaságban, miközben kritizálja a kormányt a problémák elhallgatása és a döntések halogatása miatt. #gazdaságpolitika #vendégmunkások #TiszaPárt

Dani Rodrik, a Harvard professzora, egy budapesti konferencián arról beszélt, hogy a magyar gazdaságpolitikának prioritásként kellene kezelnie a jó munkahelyek létrehozását, ahol a dolgozók elégedettek, miközben hangsúlyozta a jövőbeni munkahelyek fejlesztését a szolgáltató szektorban valamint a mesterséges intelligencia pozitív alkalmazását a termelékenység növelése érdekében. #gazdaságpolitika #munkahelyek #mesterségesintelligencia

Az Európai Bizottság jelentése szerint Magyarország előtt alacsony gazdasági növekedés, növekvő költségvetési hiány és államadósság áll, amelyet a kormány gazdaságpolitikája és a választási osztogatások súlyosbítanak, miközben a gyakori ad hoc beavatkozások rontják az üzleti környezetet. #gazdaság #költségvetés #Orbán-kormány

A Standard & Poor's hitelminősítő szerint Magyarország új kormánya jelentős reformokat tervez a költségvetés, a gazdaságpolitika és az igazságügy területén, de a magas deficit és államadósság miatt a fiskális politikával kapcsolatos kockázatok, valamint a költségvetési helyzet romlása negatív kilátásokkal sújtják az országot. #kormányreformok #költségvetés #eurózóna

Magyarország 16,2 milliárd eurónyi uniós támogatást kap, amely segítheti a gazdasági reformokat és a helyreállítási alap forrásainak felhasználását, ugyanakkor a NER körüli vállalatok anyagi helyzete vegyesen alakult, hiszen míg néhány cég jelentős profitot könyvelt el, mások veszteséges évet zártak. #EUpénz #ner #gazdaságpolitika

A Tisza Párt tervei szerint a szupergazdagok vagyonának egyszázalékos megadóztatása nemcsak szimbolikus, hanem gyakorlati jelentőséggel is bír, miközben a vagyonadó bevezetéséről folytatott diskurzus során magyar és nemzetközi példák tanulmányozása segíthet a kialakítás buktatóinak elkerülésében. #vagyonadó #egyenlőtlenség #gazdaságpolitiká