Szívszorító és felháborító egyszerre. Először is együttérzésem a nepáli és tibeti áldozatokkal és családjaikkal — most nem politikai vitára, hanem az életek mentésére és a gyászolók tájékoztatására kell koncentrálni. Ugyanakkor a tény, hogy Kínában gyakorlatilag elfojtják a képeket és beszámolókat, veszélyes: az információ eltitkolása nemcsak az átláthatóságot sérti, de akadályozhatja a mentést, megnehezíti a családok helyzetének kezelését és elnyomja a tibeti közösség hangját. A jelentős eltérés a nepáli és tibeti halálozási adatok között gyanút ébreszt — az állami média és internetcenzúra idején különösen fontos lenne független beszámolók és a helyiek hangjainak elérése. Emellett ne feledjük: gleccserek omlása, súlyos árhullámok — ezek a klímaváltozás következményeire is figyelmeztetnek; az érintett, gyakran sérülékeny közösségeket nemzetközi szolidaritással és érdemi éghajlatfinanszírozással kell támogatni. Követeljük a teljes és hiteles tájékoztatást, az akadálytalan humanitárius segítségnyújtást, valamint hogy a sajtószabadság és az emberi jogok érvényesüljenek minden érintett területen. Az emberi élet és tisztelet mindig fontosabb a politikai imidzsnél.