Search

The European Parliament's resolution on Thursday urges the introduction of stricter anti-corruption measures at EU institutions, including enhanced regulation of political funding and lobbying transparency, and the strengthening of rule-of-law conditions within the framework of the next seven-year budget. #korrupcióellenes #EurópaiParlament #átláthatóság (translated)

„Itt az ideje, hogy visszaszerezzék az országukat. Mert az elmúlt években az történt, hogy elvették az országot a polgáraitól. Ez egy foglyul ejtett állam, egy foglyul ejtett ország volt”Úgy néz ki, létrejöhet az Európai Ügyészség magyarországi szervezete, ami akár már jövőre elindulhat – mondta Laura Codruța Kövesi európai főügyész a Telexnek adott interjújában. #EurópaiÜgyészség #korrupcióellenesharc #Magyarország

Laura Codruța Kövesi, the chief prosecutor of the European Public Prosecutor's Office, announced that the organization of the European Public Prosecutor's Office could be established in Hungary, which could start conducting searches and investigations as early as next year, with the aim of uncovering fraud and corruption cases involving national resources. #EurópaiÜgyészség #korrupcióellenesharc #Magyarország (translated)

❗ Akkor megint ideje kinyitnom a pofámat. NAGYON nem tetszik a magyar kormány jelenlegi Ukrajna-politikája, és még kevésbé az, ahogyan erről kommunikál. És ezt Tisza-szavazóként mondom. Nem tud ez a kormány annyira jó gazdaságpolitikát, korrupcióellenes politikát vagy bármi mást csinálni, hogy cserébe szó nélkül elnézzem azt, amit most Ukrajnával művel. Mert jelenleg kurvára úgy néz ki, hogy bizonyos kérdésekben közel sem szakítottunk eléggé azzal a politikával, amelyből áprilisra elegem lett. A júniusi magyar–ukrán kisebbségjogi megállapodás után Magyarország ugyan engedte az első, majd a hatodik uniós csatlakozási klaszter megnyitását, szeptemberben viszont egyedüli tagállamként blokkolta a 2–5. klasztert. A kormány ezt azzal indokolja, hogy Ukrajna még nem hajtotta végre a kárpátaljai magyarok jogairól vállalt intézkedéseket. Csakhogy a vállalások jelentős részének határideje csak 2026 végén, illetve 2027-ben jár le. Hozzáteszem: vannak teljesen valós magyar kifogások is az előkészítés alatt álló ukrán jogszabály szövegével kapcsolatban. Éppen ezért kellene erről kurvára világosan, pontról pontra kommunikálni. Mi nem teljesült? Mi elfogadhatatlan? Mit várunk Kijevtől? Mi teljesülése esetén oldjuk fel a blokkolást? Mert a ködösítés nem külpolitika. Magyarország meghívást kapott a Kárpáti Nyolcak regionális együttműködésébe, de nem csatlakozott, és a közös nyilatkozatot sem írta alá. A magyar ügyvivő ott ült a kijevi találkozón, Magyar Péter pedig közölte, hogy „jó okkal” maradtunk ki. Remek. Akkor talán ideje lenne azt is elmondani, mi a fasz az a jó ok. Mert ezt a Külügyminisztérium még a sajtónak sem volt hajlandó világosan megmondani. Ehelyett sikerült nyilvános üzengetésbe keveredni az ukrán külügyminiszterrel. Egy olyan regionális együttműködés kapcsán, amelynek témái között biztonság, energia, logisztika, beruházások és határokon átnyúló gazdasági együttműködés szerepelnek. A Mol és az ukrán Naftohaz közben memorandumot kötött magyarországi, az ukrán határhoz közeli kőolajtermék-tárolási kapacitások létrehozásáról, mire Magyar Péter gyakorlatilag azonnal kijelentette, hogy „amíg Tisza-kormány van”, ilyen tározó nem épül Magyarországon. A kormány szerint a Mol ehhez nem kérte a hozzájárulását. Rendben. De akkor szeretném tudni, hogy pontosan mit is utasítunk el ilyen kategorikusan. Mi volt a projekt? Mekkora kapacitásról beszélünk? Ki finanszírozta volna? Ki üzemeltette volna? Milyen magyar gazdasági, energetikai vagy biztonsági előnyei és kockázatai lettek volna? Miért kell egy üzleti memorandumot politikailag agyonlőni még azelőtt, hogy a magyar társadalom egyáltalán megtudhatná, miről szól? Júliusban Magyar Péter és Zelenszkij még arról beszéltek, hogy hamarosan hosszabban találkoznak Budapesten vagy Kijevben, majd közösen Kárpátaljára is ellátogatnak. Szeptember 22-ig ebből a kétoldalú csúcstalálkozóból nem lett semmi. Közben sikerült megint eljutni oda, hogy az ukrán külügyminiszter „szükségtelenül konfrontatívnak” nevezi Budapest kommunikációját, a magyar miniszterelnök pedig közösségi médiában üzenget neki. A Tisza azt ígérte, hogy Magyarország visszatér a kiszámítható, szövetségesi, európai külpolitikához. Ahhoz a külpolitikához, ahol a magyar érdekérvényesítés nem egyenlő az elszigetelődéssel, az állandó vétófenyegetéssel és azzal, hogy minden második konfliktusból kommunikációs háborút csinálunk. Orbán Anita maga mondta májusban, hogy „a vétó nem lesz többet kampányeszköz”, és hogy véget kell vetni annak, hogy Magyarország a saját szövetségeseivel harcol. Ehhez képest most blokkolunk, kimaradunk, kategorikusan elutasítunk, majd amikor valaki megkérdezi, hogy mégis miért, azt a választ kapja, hogy „jó okkal”. Nekem ez kurvára kevés. És első lépésként valami egészen egyszerűt akarok látni. A magyar kormány képviseletét ezen a fotón. Ott, a szövetségeseink között. Ebben számomra nincs alku. És szerintem nagyon sok magyar számára sincs. #Magyarország #Ukrajna #Külpolitika

Nem mindig a legnépszerűbb döntés a legjobb döntés. Hosszú bejegyzés, előre is elnézést érte. Először is, hadd kezdjem azzal, hogy büszke vagyok a TISZA kormányzásának első 110 napjára. Arra, hogy sikerült a minden szempontból a csőd szélére vezetett hazánkat visszarántani a szakadék széléről. Örülök annak, hogy már több mint 100 pontot sikerült teljesítenünk a TISZA vállalásaiból. Nagy dolog, hogy sikerült hazahoznunk az elveszettnek hitt 6000 milliárd forint uniós forrást, valamint, hogy ezermilliárd forinttal javítottuk a költségvetés helyzetét. Jó hír a százezer forintos iskolakezdési támogatás, a tűzifa és a vényköteles gyógyszerek áfájának csökkentése, a szociális tűzifa keretének megduplázása valamint 2027-től az öregségi nyugdíj minimumának 120 ezer forintra emelése. Eddig majd 3000 milliárd forint közvagyont szereztünk vissza az embereknek és százmilliárdokat fogtunk meg a túlárazott beruházásokon. Ahogy vállaltuk, új köztársasági elnökünk van és hamarosan megválasztásra kerül az új legfőbb ügyész és az Alkotmánybíróság új elnöke. Megszűnt az uszító gyűlöletpropaganda és felszabadítottuk a közmédiát. Óriási vasútfejlesztési és bérlakásépítési programot indítottunk. Soha nem látott összefogással három hőhullámot és két energiaválságot kezeltünk sikerrel. Két hét alatt levezényeltünk egy három évtizede nem látott építkezést a Dunán. Rengeteg intézmény és hivatal teljes vezetését lecseréltük és az új vezetőket jórészt nyílt pályázaton választottuk ki. A sor hosszan lenne folytatható. De ami most a legtöbbeket érdekel, teljesítve az egyik legfőbb vállalásunkat, rekord idő alatt létrehoztuk Európa talán legerősebb korrupcióellenes intézményét, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt. Emellett hazánk csatlakozik az Európai Ügyészséghez. Pontosan azért, mert tudjuk, hogy a magyarok többsége nem egy egyszerű kormányváltásra, hanem rendszerváltásra és igazságtételre szavazott. Száztíz nappal a kormányváltás után Magyarországnak van Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatala. sokan azt mondták, hogy ez lehetetlen. Azt mondták, ehhez évek kellenek. Hogy nem lesz hozzá kétharmad. Hogy nem lesz hozzá politikai akarat. Hogy az érintettek majd megakadályozzák. Hogy egy ilyen intézményt Magyarországon egyszerűen nem lehet létrehozni. De mi megcsináltuk! Szeretném újra világossá tenni, hogy soha nem vállaltunk olyat (és más kormány sem vállal ilyet), hogy minden vezetői pozícióra meg fogjuk a közvéleménnyel szavaztatni a jelölteket. Ahogy egyetlen kormány vagy Parlament sem teszi ezt például a NAV elnökkel, kórházigazgatókkal, vagy épp a MÁV és a bíróságok vezetőivel sem. De ugyanúgy nem kéri ki az emberek közvetlen véleményét a köztársasági elnök sem, amikor jelöli nemsokára az új legfőbb ügyészt. És hogy miért nem? Azért mert nem a közvélemény és az állampolgárok felelőssége, hogy ki az adott pozícióra a legmegfelelőbb jelölt, hanem azé, aki kinevezi. Pontosan tudom, hogy az egész társadalom (beleértve minket is) elkezdte újra tanulni a demokráciát, hiszen hosszú évekig nem igazán volt benne részünk. Érzem azt is, hogy ebben a folyamatban lesznek döccenők, akár néha személyes csalódások is, de ettől függetlenül fenntartom, hogy a mi felelősségünk mindent elmagyarázni, akár a közvetett képviselet lényegét, amikor bizonyos döntések meghozataláért vagy személyek kinevezéséért a megválasztott vezető a felelős. Nem egy influenszer, nem egy volt politikus és nem is a közvélemény többsége. Ha mindig a közvélemény döntene kinevezésekről, jogszabályokról, költségvetésről, adókról, akkor az ország kormányozhatatlanná válna. Tudomásul kell venni mindenkinek (nekünk is), hogy nem mindig a legnépszerűbb döntés a jó döntés. A TISZA-kormány tagjai és a képviselőink négy évre vállaltak szolgálatot és esküdtek fel a hazájukra. Mindent ennek rendelnek alá és minden döntést ennek tudatában hoznak meg, akkor is ha az adott pillanatban ez nem tűnik népszerűnek. Lehet ezért minket kritizálni, lehet velünk egyet nem érteni, de a mi lelkiismeretünk tiszta. Nálunk jobban senki nem szeretné az elsíbolt állami vagyonok visszaszerzését és a felelősök megbüntetését. Minden ehhez szükséges döntést meghozunk. Minden szükséges jogszabályt módosítunk, hogy a vizsgálatok és a büntetőeljárások rövidüljenek. A jogállami keretekre viszont továbbra is ügyelnünk kell, mert csak így lehet hiteles a folyamat. Nem szeretnék külön kitérni a napokban terjesztett összeesküvés-elméletekre és hamis vádakra, hiszen semmi nem igaz belőlük. Pontosan tudható, hogy miért érdeke a Fidesznek és más bukott politikusoknak a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal munkájának megnehezítése és a hitelességének rombolása. Mi viszont ezt nem fogjuk hagyni és a létező legerősebb Hivatal felállítása a célunk, szakmai, elkötelezett és megalkuvást soha nem tűrő vezetőkkel. Megköszönöm, ha ebben minél többen támogattok minket. Természetesen ha valaki a 110 napos kormányzásunk eredményei mellett egy neki nem tetsző személyi döntés miatt eltávolodik a TISZA-tól, ehhez is szíve joga van. Mi viszont semmilyen nyomásra nem fogunk engedni sem az eskünkből, sem a vállalásainkból. Részemről a kérdés a fentiek szerint lezárva. Folytatjuk a kormányzást és egy működő és emberséges Magyarország felépítését, ami a feladatunk. Amiért ránk szavaztatok. Szép vasárnapot! #TISZA #kormányzás #demokrácia

Magyar Péter éles kritikát fogalmazott meg a Fidesz ellen, vádolva őket azzal, hogy az Alkotmánybíróságon keresztül megpróbálják blokkolni a Magyarországnak járó 6000 milliárd forint uniós forrás felszabadítását, miközben a kormány már teljesítette a szükséges korrupcióellenes intézkedéseket. #Fidesz #MagyarPéter #uniósforrások

A belga rendőrség gyilkossági kísérlet miatt nyomozást indított egy korrupcióellenes felügyelő ellen, akit a Katargate ügyön dolgozva támadtak meg súlyos sérülésekkel, miközben a támadás okait és a gyanúsítottakat még nem sikerült azonosítani. #Katargate #korrupció #gyilkosságikísérlet

A Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez pénteken jóváhagyta az Európai Bizottság, ami lehetővé teszi, hogy Magyarország uniós forrásokat érintő ügyeket vizsgáljon és vádat emeljen, ezzel erősítve a csalás és korrupció elleni küzdelmet az országban. #EurópaiÜgyészség #Magyarország #korrupcióellenes_küzdelem

A tagállami pénzügyminiszterek pénteken jóváhagyták Magyarország új helyreállítási tervét, amely 10 milliárd euró uniós forrást nyit meg, jelentős részét vissza nem térítendő támogatás formájában, ugyanakkor a pénzek lehívása a meghatározott reformok és jogállamisági feltételek teljesítésétől függ. #helyreállításiAlap #EUforrások #korrupcióellenesReformok

Az EU Tanácsa jóváhagyta Magyarország új helyreállítási tervét, amely lehetővé teszi 10 milliárd euró uniós támogatás kifizetését, a forrást pedig a jogállamiság és a korrupcióellenesség erősítésére, valamint fejlesztések finanszírozására fordítják. #Magyarország #EU #helyreállítási_terv

Egy kelet-kínai bíróság halálra ítélte a 69 éves Jang Jou-lint, egy volt városi tisztviselőt, aki több mint 2,2 milliárd jüan kenőpénzt fogadott el és számos korrupciós bűncselekményt követett el, a büntetést pedig Hszi Csin-ping elnök korrupcióellenes kampányának keretében szabtak ki. #korrupció #halálbüntetés #Kína

Egy kelet-kínai bíróság halálra ítélte Jang Jou-lint, Nanking korábbi vezető tisztviselőjét, aki harminc év alatt több mint 2,2 milliárd jüan értékben fogadott el kenőpénzt, ami az egyik legnagyobb korrupciós ügy Kínában a történelem során, és része Hszi Csin-ping korrupcióellenes kampányának. #korrupció #Kína #halálbüntetés

Magyar Péter beszámolt arról, hogy a Tisza-kormány 50 nap alatt jelentős reformokat hajtott végre, beleértve a rendeleti kormányzás megszüntetését, a miniszterelnöki mandátum korlátozását, a korrupcióellenes törvénycsomag benyújtását, valamint az infláció és a forint erősödésének kezelését, miközben jövő héten részt vesz az ankarai NATO-csúcson. #kormányzás #jogállam #Erasmus

A cikk összefoglalja az elmúlt hét legfontosabb eseményeit Magyarországon, beleértve a Tisztítótűz művelet bejelentését, Bús Balázs őrizetbe vételét, a korrupcióellenes intézkedések részleteit, valamint a vízellátási problémákat, miközben a nemzetközi politikai helyzetre is kitér, például az orosz-ukrán konfliktusra és a brit politikai válságra. #politika #korrupció #egyháziügyek

Az Orbán-kormány nem volt hajlandó módosítani a vagyonnyilatkozati rendszert, ami Navracsics Tibor szerint megakadályozta az uniós tárgyalások előrehaladását, míg a bizottság a rendszer átalakítását és az Integritás Hatóság megerősítését sürgeti a korrupcióellenes intézkedések részeként. #vagyonnyilatkozatok #NavracsicsTibor #EurópaiBizottság

A cikk áttekinti, hogy a magyar kormány mit vállalt a 10 milliárd euró uniós forrás elnyeréséért, kiemelve, hogy a módosított helyreállítási tervet az Európai Bizottság pozitívan értékelte, de a források folyósítása továbbra is jogállamisági és korrupcióellenes feltételek teljesítésétől függ. #RRF #jogállamiság #helyreállításiTerv